Ahhoz, hogy valaki weboldalt készítsen, vagy kommunikáljon az Interneten, már nem szükséges informatikai tudás. Ahhoz viszont, hogy a felhasznált eszközök és szoftverek ezt kellőképpen támogassák, már igen. Figyelembe kell venni, hogy a digitális világban gépek, szoftverek (robotok) közvetítik az információt, mégpedig úgy, hogy emberi beavatkozás nélkül kommunikálnak egymással. Aki ebből a kommunikációból kimarad, nem tudja kellőképpen irányítani, az igen nagy hátrányban van.

A robotok nem azt látják amit az emberek.

Nem úgy értelmezik a tartalmakat, de képesek pillanatok alatt feldolgozni, rendszerezni milliárdnyi információt. A Google kereső robotot mindenki ismeri, de a hirdetési rendszerek, a közösségi portálok, az egyéb tartalom megosztók és rendszerezők, az automatizált folyamat vezérlők is robotok. Ezen robotok akkor szolgálnak minket kellőképpen, ha pontosan megértik miről kommunikálunk és mit szeretnénk. Sokszor a böngésző programok sem tudják mit is kellene kezdeniük egy weboldallal, a kereső és elemző szoftverek pedig egyáltalán nem értik miről is szól. Nem is beszélve a digitális marketing eszköztárának azon szoftvereiről, melyeknek komolyabb elvárásaik is vannak. (A böngészőknek valójában nem sok van, szinte bármit képesek megjeleníteni, sőt a hibák egy részét ki is javítják.)

Szemantikus web

A W3C szemantikus web alatt az alábbi fogalmat érti:

„A szemantikus web módszerek és technológiák összessége, melyek segítségével elérhetővé tehetjük a gépek számára az interneten található információk jelentését, szemantikáját.”

Ennek egyik alapja, hogy metainformációkat (adatokat az adatokról) kapcsolunk internetes erőforrásokhoz.

Attól még remélem messze vagyunk, hogy a robotok helyettünk hozzanak meg minden döntést, így természetesen nem zárhatjuk ki semmilyen (marketing) folyamatból az embert. A digitális marketing során azonban a gépet sem (mert attól digitális).